Picit rólam
1975 márciusában születtem Budapesten.
Talán már a gyerek koromban kezdtem legbelül megszeretni a táncot, édesanyám sok házibuliba vitt, ahol táncolhattam a felnőttekkel.
Az első táncos élményem az Általános Iskolai szalagavatón való fellépés lett volna, ha nem töröm el a lábam. A második nekifutás szintén a szalagavató volt a középiskolában, a Hegedűs a háztetőnből a Bordal – ezt már sikeresen átvészeltem épségben.
Iskoláim műszaki pályán végeztem, és már korábban is fontos volt a média, a zene számomra. DJ- ként is tevékenykedtem, és a rádiózásba, és televíziózásba is belekóstoltam… van aki azt mondja rám kocka vagyok de szerintem inkább gömbölyű 🙂
Informatikus vagyok a hétköznapokban – sok táncoshoz hasonlóan kerestem azt ami ellazít – másik hobbim még a fényképezés.
Hogyan is alakult ki a függőségem a tánc iránt?
A tánccal kapcsolatban mindig mindenért másokat…
de főleg a nőket okolhatom
(és köszönöm nekik)
Egy ismerősöm kérésre kezdtem el 2006-ban Salsázni Szőnyi Leventénél (SalsaLevi). Akkor csak azért mentem, hogy pár legyek és majd lesz valami … meglátom mi lesz belőle. Az lett, hogy a kezdeti nehézségek leküzdése után – akivel mentem táncolni az feladta és nem jött többet – ott ragadtam 3 évig. Elég gyorsan megtetszett a tánc, a dinamikája, az eleganciája, és az azt körülvevő szféra.
Három év NY/LA Salsa után, 2009 novemberében, egy másik ismerősöm – megint ezek a rafinált nők 🙂 – unszolására elmentem megnézni egy Westie órát Balásy Ádámhoz és Jóri Ritához mert hogy van valami köpcös pasi aki egész jó (John Lindo) és akkor ez nekem is menne. Rögtön belecsöppentem egy tanfolyamba… első látásra szerelem, mármint a tánc iránt (bocsi S.). Ismét kezdő lettem, bár most már volt tánc rutinom, amit tudtam hasznosítani és így kicsit gyorsabban át tudtam lendülni a kezdeti nehézségeken. Irányba vettem a haladó csoportot, majd kis idő elteltével kitűztem az akkori végső célt: a „Versenyző csoport”-ot.
Miért WCS?
Sok más táncot is szerettek, de ebbe igazán szerelmes lettem és az vagyok a mai napig.
Ami a WCS-ben a legjobban megfogott az az, hogy azokra a számokra táncolhatok, amiket nagyon szeretek. Olyan tempóban ahogy nekem tetszik, és a stílusomat is én alakíthatom.
Nagyon sok zenei stílusra lehet táncolni, kinek mi a kedvence – én szeretem a Funk-ot, a Pop és Dance számokat, de akár a Blues és Akusztikus zenéket is. A WCS nagy előnye még, hogy szinte bármit áthozhatsz, amit egy másik táncban tanultál.
Ahogy egy ismert táncos mondta „Nincsenek korlátok”.
Tanítás
Mindenkinek van egy elképzelése arról, hogy mit is jelent a tánc és annak „élvezete”, de általában ez ki is merül a két végletben a Disco és a ballagási keringők terén. De egy ilyen tanfolyami alkalmon nem csak a táncolásé a főszerep, hanem össze is kovácsolja az ott résztvevő embereket, nagyon sok élményt adva minden alkalomra. A folyamatos órák ellazítanak, kiragadnak a szürke napokból. Nem csak magamon láttam/látom, hanem a tanítványaimon is, hogy egy jó hangulatú óra egy jó társaságban mennyire feltölt és utána akár napokig jobb az ember kedve.
Gondoltam kicsit komolyabban veszem a tanítást és így 2013 június óta
már OKJ-s Társastánc-oktatói végzettséggel rendelkezem és tanítok.
Egy idő után született meg bennem az a gondolat, hogy sajnálom azokat, akik nem ismerhetik meg azt az élményt, szabadságot, amit egy ilyen örömtáncolás nyújthat.
6 éven keresztül tanítottam a PAW-os táborokban (tavasz, nyár, ősz) és próbáltuk az emberekkel megismertetni a West Coast Swing varázsát és persze kiélvezni az esti bulikat és kiheverni a hétköznapokat. Ezeken a táborokon azok is meg ismerkedhetnek a tánccal akik a többi tánc stílus miatt látogatják a tábort.
Rendszeresen DJ-zem magyar bulikon, rendezvényeken és külföldre is hívnak, hogy játsszak nekik és szórakoztassam a táncos közösséget.
Sok más táncstílust is kedvelek, mindegyiknek meg van a varázsa, és a lényeg, hogy találd meg azt/azokat ami neked tetszik.
Remélem még sok táncos élménnyel leszek gazdagabb és ezeket az élményeket remélhetőleg veled is meg tudom osztani.
További szép napot kívánok:
GregMagic